A Frascati kézikönyv értelmezésében a kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is -, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használjuk fel.
A 2004. évi „CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról” értelmezésében a kutatás - fejlesztés magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.
-
alapkutatás: elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka;
-
alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat;
-
kísérleti (vagy pre-kompetitív) fejlesztés: a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése;
Az Európai Unió meghatározása szerint az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, amely
-
a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítását és növelését;
-
a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában új eljárások alkalmazását;
-
a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben változások bevezetését;
-
a munkaerő szakmai ismereteinek bővítését és megújítását foglalja magában.
